Kontraszt
Sokan nem tudják, hogy a diszlexiások egyik problémája a kontrasztérzékenység. A túl fehér papír és fekete tinta közti erős különbségtől elkezdenek táncolni a betűk. Ha megválasztható a papír minősége, a legjobb krémszínűt vagy halványsárgát használni. A mai világos fehér papír súlyos problémát jelent a diszlexiásoknak, mivel olyan speciális kémiai anyagokat tartalmaz, amelyek látható fénnyé változtatják az ultraviola sugarakat, amitől a papír még fehérebbnek tűnik, így még kevésbé olvasható. Sok diszlexiabarát tanár már világos fehér helyett krémszínű papírra másolja jegyzeteit minden tanulója számára, és ezt mindegyikük nagyra értékeli.
Dísztasak - részlet
Helókitti kacatjai szerencsére apró méretűek, másfél centis babák retiküljei meg cipői, minikutyák, minipónik, kindertojás-értelmetlenségek, egy szokvány ferrero rocher-dobozba félezer bizbasz belefér.
Na de Tündérmackó és én... kacatszempontból kegyetlen párosítás vagyunk. Gyerekkorunkban kezdődhetett, amit nem együtt, viszont nagyjából egy időben töltöttünk, akkor, amikor a gyerekek bubós csokipapírokat gyűjtöttek, a felnőttek meg üres üvegeket; utóbbinak létezett exkluzív kiadása is, a velúrporral befújt változat, sajnos nekünk sose volt ilyenünk, némely kívánság egyszerűen lepergett a szüleinkről (vagy csak nem tudták, honnan lehetne szerezni velúrral bevont üres konyakosüveget).
Irtózatos selejtezésbe fogtam, mostvagysoha, még a miniszappan-kollekció se úszta meg. A pár évvel ezelőtt beszerzett, elfekvő kreatív készletet azért megtartottam, hátha kell még valamire öntapadós mágnescsík vagy narancsszínű velúrpor.
Sóhajtozva megváltam Tündérmackó fém ital-díszbozaitól, nagyon szépek voltak pedig, főleg az áttört mintás meg a tájképes, de semmi értelmük, SOHA nem lehet beléjük rakni másik (dobozmentes) italt, mert a másik ital mindig magasabb vagy szélesebb.
Na meg a dísztasakok, abból is minek tartani két-háromszáz darabot. A közepesen szépeket nem adtam oda soha senkinek, merthogy nem elég szépek, a teljesen szépeket meg szintén nem adtam oda soha senkinek, merthogy túl szépek, nem volt szívem lemondani róluk. A teljesen szépek maradhattak, a többi példány boldogítson valaki mást. Efelől nincs kétségem, hogy valaki boldogan viszi majd haza a kuka mellől a dísztasakba pakolt dísztasakokat, nem is ismerek olyan lényt, aki még soha nem csábult el egy használt dísztasak láttán, kaptunk már újrahasznosítottat, rajtafelejtődve a régi üdvözlőkártyával.
A kidobandó darabokba belenéztem, nem maradt-e bennük valami, meg a madzagon lógó kis üzenőkártyákat is ellenőriztem, nehogy kiselejteződjön valami emlékgyanús üdvözlet. Hát így leltem rá az italos dísztasakon a "NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET! SAJNÁLOM, HOGY MÁST VÁLASZTOTTÁL!" üzenetre, és széteszi az oldalamat a kíváncsiság, de hiába, valószínűleg sose tudom meg a keletkezésének körülményeit. Ki írta. És mikor írta. És kinek írta. És ki az a más. Legalább a nevét írta volna alá olvashatóan. A kacatgyűjtés káros az oldalegészségre.
